• Mozgásszervek  teljes körű vizsgálata
  • Megelőzés, szűrés
  • Korai izületi gyulladás szűrése , terápiás beállítása
  • Krónikus mozgásszervi betegségek - kopásos illetve gyulladásos izületi megbetegedések, csontritkulás - gondozása
  • Sürgős ellátást igénylő mozgásszervi panaszok kezelése
  • Fizioterápiás kezelések
  • Akupunktúrás és lézer akupunktúrás kezelések
  • Klinikai gyógyszervizsgálatok



Szolgáltatások
Designed by: AD- Kreatív Stúdió Kft.
Copyright: 2009  -  2010
Gyakori panaszok


"Kopásos" ízületi megbetegedések

Csípőizület - A csípőízületi kopás elsősorban a férfiakat érinti. A kopás először egyoldali, majd a későbbiekben során kétoldalivá válhat. Tünetei közül elsősorban a fájdalom jelentkezik, amely bejáródáskor érezhető, később terhelésre fokozódik, majd nyugalomban is előfordul. A fájdalom a lágyékban, a comb belső oldalán a láb hátsó felszínén keletkezik. Az érintett oldalon nehézkessé válik a ruházat felhúzása. Gyakori a végtag megrövidülése is, amely az izmok méretének csökkenése és a combcsontfej áthelyeződése miatt alakul ki. Az ízület körüli farizmokban sorvadás léphet fel. Csípőízületi kopásra hajlamosítanak a veleszületett csípőficam és a statikai rendellenességek.

Térdizület - Térdízületi kopás inkább a nőknél, azon belül is az 50 év feletti, túlsúlyos hölgyeknél a gyakoribb. Férfiaknál inkább baleset következtében alakulhat ki. Ennek tünetei a fájdalom, amely először indulási, azután terhelési, majd nyugalmi jellegű. Megnehezedik a lépcsőzés és az ülő helyzetből való felállás. Megváltozik, gyakran felduzzad a térdízület, a comb izomzata vékonyabbá válik. Térdízületi kopásra hajlamosítanak a térdízületi felszínt érintő balesetek, a szalag- és porcsérülés, valamint a statikai elváltozások.

Gerincpanaszok (nyaki, háti, deréktáji fájdalom, mozgáskorlátozottság)
A gerinc kopásos elváltozása főleg a csigolyák közötti porckorongot, kisízületeket, ezek után a csigolyatestet és a gerinc szalagjait, inait érintheti. A gerinc függőleges tartó szerepe miatt a csigolyák közötti porckorongok folyamatos károsodásával kell számolni. Tünetei a fájdalom és a mozgáskorlátozottság az érintett gerincszakaszon, valamint kisugárzó fájdalom, érzészavar, zsibbadás a károsodott ideggyök beidegzési területén.

Gyulladásos izületi megbetegedések (sokizületi gyulladás, Bechterew-kór, köszvény stb.)

Sokizületi gyulladás - rheumatoid arthritis
Az RA idült, hullámzó lefolyású gyulladás, amely elsősorban a kéz és a láb kisízületein jelentkezik. Kialakulásában az öröklött hajlamon túl bizonyos vírusok szerepét is felvetették a tudósok. Autoimmun betegség, vagyis a szervezet ellenanyagokat termel az ízületek alkotórészei ellen, amely az ízületi csontfelszíneket borító porc pusztulásához és kötőszövetes átépüléséhez vezethet. A végtagok feszítő oldalán, a bőr alatt reumás csomók jelennek meg. Végső soron az érintett ízületek súlyosan eltorzulhatnak, mozgásuk fokozatosan beszűkül, kötőszövetesen vagy csontosan rögzülhetnek.

A Bechterew-kór idült, fokozatosan kialakuló gyulladásos ízületi betegség, amely a csigolyák közötti, továbbá a kereszt-csípőcsont közti ízületeket sújtja, de az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt akár az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, aminek következménye a botmerev gerinc kialakulása.
A betegség főként fiatal férfiaknál alakulhat ki, leggyakrabban 16 és 45 éves kor között. Fontos megjegyezni azt is, hogy férfiaknál 7-szer gyakoribb.

Köszvény
A köszvény szinte népbetegség, hiszen rengetegen szenvednek tőle, mégis sokan hagyják kezeletlenül. Pedig hosszú távon izületi deformitásokat és akár vesekövet is okozhat.
A köszvény tulajdonképpen nem más, mint egy fájdalmas ízületi gyulladás, amely általában rohamokban jelentkezik, változó mértékű fájdalmat okozva. A gyulladást a szervezetben felhalmozódott húgysav okozza, mely egyébként normális körülmények között is jelen van a testben. A húgysav szintjének egészségtelen megnövekedése több okra vezethető vissza: az egyik, a vesék valamilyen okból kifolyólag nem tudják eltávolítani a szervezetből, a másik pedig egy olyan betegség jelenléte, mely meggyorsítja a sejtek pusztulását. Ilyen betegség lehet például bármely vérképzőrendszert érintő betegség, vagy a daganatos betegségek valamilyen típusa. A harmadik ok lehet ha örökletes, vagy gyógyszeres úton a vesék kiválasztó képessége csökken.

A köszvény tünetei
A köszvény eleinte éjszaka okoz panaszokat, ilyenkor egy vagy több izületben éles, erős fájdalom jelentkezik. Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá válnak. A felettük lévő bőr vörös, fényes és meleg tapintású. Egy idő után a bőrnek ezen területei viszketni és hámlani kezdenek.
De egészen általános panaszok is kiegészíthetik a köszvény jellegzetes tüneteit, mint például a láz, a hidegrázás, vagy az általánosan rossz közérzet, gyengeség.

Hol érzékelhető a köszvényes ízületi gyulladás?
A legáltalánosabb területei a nagylábujj, a boka, a térd, a csukló és a könyök. A gerinc, a csípő és a váll csak ritkán betegszik meg.

Kezelése
A kezeletlen köszvény elég gyorsan rosszabbodik és egyre nagyobb fájdalommal jár. Általában szájon át szedhető gyógyszerekkel csökkentő a gyulladás és ezáltal a fájdalom is. Ha valamilyen gyomorbántalom miatt ez nem megoldható, akkor injekció formájában is megoldható a megfelelő gyógyszer bejuttatása a szervezetbe. Ezen kívül lehetőség van még a gyógyszer ízületbe történő befecskendezésére is, mely azokban az esetekben célravezető, amikor csak egy ízületben jelentkezik kifejezett gyulladás. A kezelés alatt fontos a pihenés, az érintett ízületek nyugalomba helyezése.


Csontritkulás
A csontritkulásnak nevezett állapotban a bontó és építő szakaszok közötti összhang felbomlik és ennek következtében a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek.

Ezzel csökken a csontok ásványianyag-tartalma és rugalmassága is. Mikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő. Súlyos következményként csonttörések jönnek létre. Csontritkulás esetén a csontszövet szerkezete kórosan megváltozik. Az egészséges felnőtt szervezetben a csontépítő és -lebontó folyamatok állandó egyensúlyban vannak, a csontok tömege és szerkezete változatlan marad. A csontszövet saját sejtjeit csontépítő és csontlebontásban részt vevő óriássejtek alkotják, a sejtek közötti állomány szerves és szervetlen részre tagolódik.

Csontritkulás esetén az egységnyi térfogatú csonttömeg csökken, miközben a szerves és szervetlen állomány aránya megmarad. Noha előre jelezhető, hogy kik fognak csontritkulásban megbetegedni, hiszen a hajlamosító tényezők ismertek (pl. sovány testalkat, kevés tejtermék fogyasztása, dohányzás, kevés testmozgás, korai menopauza, bizonyos gyógyszerek szedése, csonttörés előfordulása a családban, bizonyos kísérő betegségek jelentkezése stb.), mégis többnyire csak akkor figyelünk fel a már kialakult bajra, amikor komoly, vissza nem fordítható elváltozások, csonttörések is kialakultak. Leggyakrabban a csigolyák magassága csökken, súlyos esetben a csigolyák összeroppanása a testmagasság csökkenéséhez, jellegzetes tartás kialakulásához vezet.

Ebben a betegségben is a korai felismerés megfelelő kezelésre ad lehetőséget a súlyosabb esetek megelőzésére. Ismeretes, hogy a csontritkulás következtében kialakult csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés stb.), valamint a törések nyomán kialakult egyéb elváltozások súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethetnek. Gyógykezelése komplex, ami azt jelenti, hogy azon túl, hogy itt is nagyon fontos a megelőzés, számos gyógyszer, a forszírozott calcium- és D-vitamin bevitel, a fizikai aktivitás fokozása, gyógytorna hatékony lehet a további súlyosbodás megfékezésében ill. a csontok erősítésében.